Ma jó napom volt. Két olyan ember okozta ezt a boldogságot, akik nem is tudják, hogy boldogságot okoztak.
Szeretem, hogy párom anyukája olyan anyuka, akit nagyon tudok szeretni és megvan benne minden, ami anyukámban nincs, és ezek a kis részletek így amik esetleg hiányoztak az életemből, szóval ezeket az apró dolgokat így megkapom tőle.
Bizonyos dolgokban nagyon hasonlítunk vele egymásra.
A másik ember, aki ma boldogságot okozott, a lány, akit betanítottam a munkahelyemen az én pozíciómra.
Ma találkoztam vele, és amíg beszélgettünk, nagyon önmagam voltam, és sajnáltam, mikor elment.
És még olyan is volt, hogy nagyon fincsit főztem ma, és nagyon sokszor kell még nagyon fincsit főznöm, hogy végre elhiggyem, hogy ügyes szakács vagyok, aki tegnap még máktortát is sütött.
Miért mondtál fel a munkahelyeden? Mi az, ami miatt nem érezted jól magad ott? A munkakörrel volt gond, vagy inkább a főnökkel?
VálaszTörlésÉn az introvertáltságom miatt nem szeretem a munkám, sajnos a munkaköröm megköveteli, hogy extrovertáltként viselkedjek, ezért szenvedés minden napom.
Kedves Kutyaimádólány!
VálaszTörlésAzért mondtam fel, mert túl nagy felelősséget éreztem a nyakamba venni és emiatt nem tudtam enni és egész nap görcsöltem, a munka után hazaérve pedig sírtam.
Most kb. 1 hete nem dolgozom, a lelkiállapotom teljes ellentéte az akkorinak.
A kollégák nagyon kedvesek voltak és a főnökkel se volt gond egyébként.
Az introvertáltságom nekem eddig még minden munkahelyen és egyéb baráti összejövetelen "probléma" volt, szörnyű lehet a mostani munkahelyed, nem tudsz esetleg váltani?