Olvasok

Most nincs olyan hangulatom, hogy a dolgaimról írjak, de megnyugtatok mindenkit, megvagyok, jól vagyok.

Épp szabadságon vagyok és voltam ismét a könyvtárban, varrtam néhány párnahuzatot most meg leülök kicsit olvasni, hogy tetszeni fog-e, majd kiderül.

Pszichológusnál utoljára

Tegnap este voltam nála ismét és megbeszéltem vele, hogy úgy néz ki utoljára mentem.

Nincs már szükségem rá, de azért nagyon hasznosnak érzem ezt a néhány alkalmat amit elbeszélgettünk.

Ismét pityeregtem egy kicsit, nagyon itt van bennem  erősen anyukám hiánya, néhány hete felerősödött bennem, de azt mondta  a pszichológus, hogy nagyon jó helyen állok ebben a gyászban, és én is így érzem.

Elolvastam a Yalom könyvet és nagyon tetszett, hogy abban is az élet megváltoztatásáról volt szó.

Most kihoztam a könyvtárból egy új könyvét az írónak, bár picit most pihentetni akarom ezt a vonalat ezért hoztam ki néhány könnyedebb, limonádé könyvet is, de egyik sem köt le...

Ez elszomorít, mert úgy látszik nagyon keskeny az a sáv, amiről én szívesen olvasok.

A héten láttam egy érdekes filmet is, Pál Adrienn volt a címe, nagyon magával ragadott a vontatott, lelassított tempó, imádom az ilyen filmeket, bár nem egy vidám film volt, de nagyon valóságos.

Amúgy keresgélem a lakásokat. Jelenleg ez az egyetlen célom.

Arról, hogy szomorú vagyok

Esténként olvasok, ami mindig jó.

De most is itt ülök a munkahelyemen és csak várhatom,hogy elteljen a munkanap és olvashassak (a Yalom könyvet, amit nagyon élvezek).

Végtelenül szomorú lettem este, amikor egy barátommal beszélgettem,aki 30 éves, van egy testvére, szülei -és mesélte, hogy a hétvégén így négyesben a család elutazik nyaralni.

És én úgy éreztem, megnyílik alattam a föld,nekem már nincs családom, milyen szerencsés ő,hogy egy ilyen élményben lehet része.

Apukámmal sajnos kissé megromlott a viszonyom,nem akarom leírni, mi az oka, elég annyi hozzá, hogy már nem érzem azt, hogy lenne mögöttem család.

Remélem ebből az állapotból csak fentebb tudok kerülni.

forrás

A dolgok most

Az történt, hogy nagyjából meg tudtunk már egyezni árban  az apró lakásra a tulajjal, amikor is megijedtem a dologtól, mert rájöttem, hogy valóban nagyon apró a lakás. 

Kuckós, meg pont meg tudtam volna venni, meg minden nagyjából adott volt, de éreztem, 

hogy nem lesz ez így jó.

Úgyhogy marad a további keresés, a fő fontos szempont, hogy legyen erkély és legalább másfél szoba.

Ezek persze már annyival többe kerülnek (már ha vannak, mert a környékemen nagyon kevés eladó lakás van) hogy hitelt is kell felvennem majd.

Hatalmas spórolásban vagyok már egy ideje, mindig is ügyes voltam benne, de most az eddigiekhez képest is jobban odafigyelek.

Néha nagyon elkenődöm...hiányzik anyukám, minden egyes nap...

Minden elromlott, amióta ő nincs.

Jövő héten még elmegyek pszichológushoz, de aztán őt is lemondom, mert egyrészt ezt a pénzt is meg akarom spórolni, másrészt pedig úgy érzem nincs már hasznomra.

A mérhetetlen szomorúságomon és a bajaimon úgysem tud segíteni.