A napokban néztem meg másodszor ezt a csoda filmet, de biztosan nem utoljára, annyira magával ragadó és én úgy szeretem ezt, amikor egy film ennyire beszippant.
Talán túlságosan is, aztán tulajdonképpen nem értem a miértjét, de azt hiszem egy kicsit beleszerettem a főszereplő fiúba, aki olyan szinten játszik az arcával, minden mozdulatával, hogy az zseniális, annyira karakteres minden az arcán, az állcsontja, a szemei, szemöldöke, a mosolya.
Az 1983-as év amikor a film játszódik, ebben az évben születtem és kicsit irigykedve néztem milyen lehetett ekkor élni, a mai buzi telefonnyomogatós világ helyett az ember még tök sokat olvasott, nem tudta bármikor elérni a másikat és biztosan jobban megélt egy-egy pillanatot.
Ó, film... De jó lehet! 5 éve nem láttam egyet sem, akkor lett gyerekem:-)))
VálaszTörlés