Mozgás

Mostanában elkezdtem tornázni otthon.

Kell a mozgás, de nem a súlyom miatt, ugyanis 47 kg-ra fogytam le, 51 voltam, 160 cm vagyok.

De már feltornáztam magam 49 kg-ra...és az sem segített a látványon, hogy a munkahelyemen is feketében voltam minden nap, az ugye még tovább vékonyít.

Szóval, mozgok, mert egész nap ülő munkát végzek, ez így nem mehet tovább.

Tegnap este annyira tele lettem feszültséggel, hogy kitaláltam, elindulok futni a városban.

Töltöttem le jó kis Tankcsapda zenét a telefonomra (16 évesen nagy kedvencem volt, most újra hallgatom időnként, és látom magam, ahogy 16 évesen a gyerekkori szobámban hallgatom, lázadva...és akkor még élt anyukám- ez is mindig eszembe jut a Tankcsapdáról.)

Szóval töltöttem le zenéket, kerestem elő ruhát, erre látom, hogy esik az eső.

De nem...nem akadályozott meg semmiben, így csak még jobban oldotta a feszültséget.

Szóval én, aki évek óta nem futottam semennyit szinte, esőben, kapucnival, nekiindultam este nyolc körül.

Isteni volt...

Persze azért úgy láttam, volt aki furcsán nézett rám, ki ez a futóbolond az esőben, de annál jobban éreztem magam.

Miért is nem csináltam én ezt eddig?

Persze nem oldott meg semmilyen problémámat, de ott, akkor abban az időben nagyon jól éreztem magam.

Nem szeretnék semennyi részletet elárulni, de sajnos a párkapcsolatom sincs rendben, akár rendben is lehetne, de bennem most kétségek vannak - tényleg nem akarok írni róla, se a gyerek témáról, se arról, együtt maradunk-e, se arról, hogy dobog-e még a szívem.

Maradjunk abban, hogy olyan időszakom van, amikor is egy mondat lebeg egész nap a szemem előtt:

Mi a franc örömöm van az életemben?

Leszek jobban is, mert erős vagyok, és mert ha akarok valamit, mindig elérem, de most még ez a sebnyalogatós időszak van.