Életem

Az ingadozó hangulatom továbbra is  megvan, sőt a súly mintha egyre nehezebb lenne a mellkasomon.
Most nagyon nehéz időszak vár rám, a suli egyre nehezebb, alig van lehetőség a gyakorlati részét tanulni, de a vizsga közelít.

Közben meg úgy érzem életem összes percében a munkahelyemen ülök, és csak néha pár lopott perc erejéig élhetem azt az életet, amit én szeretnék, vagyis amikor azt csinálhatok, ami jólesik (mikor otthon lehetek).
A munka nem esik jól, az munka, és mindig munka van, csak pindurkányinak érzem azt az időt, mikor hazaérek a drága béke szigetembe, kapuban a három kópécicámmal.

Amik jólesnek:
- mikor tegnap bicikliztem az udvaron este szürkületben - én, a 32 éves nő, pont ugyanúgy, mint kiskorombam (és akkoriban még nem aggódtam azon, hogy szeretni fogom-e a felnőttkoromat)
- a pityik  (tyúkok) nagyon nőnek, minden maradéknak nagyon örülnek, a kedvencük a spagetti tészta.
  Mindig tépek nekik gazat, és örömet okozhatok nekik, és nézem, ahogy boldogan kot-kot hang kíséretében eszegetnek.
- jó, amikor locsolom a kertet
- mikor gyomlálom a hagymát, retket és nézem, ahogy növöget a saláta
- jó, amikor isteni chilis babot főzök, és spórolásként kitalálom, hogy csinálok hozzá spagettit, így jóval kiadósabb
- az is jó, mikor tisztaságot csinálok és friss orgonát teszek a konyhaasztalra és a fürdőszobai mosdókagylóra


Ami nem esik jól:
- a munka, munka, munka, munka, munka és munka
- a tanfolyam minden kedves szombatomon
- a családi kötelező programok
- a haveri kötelező programok
- amikor a nap 80 percében bevillan, hogy még mindig nem vagyok anyuka
- amikor azt érzem, nem én élem az életemet, hanem csak a túlélésre játszom

Hát, ezek vannak.

Henna

A segítségeteket kérném.
A hennáról szeretnék tapasztalatokat, ha esetleg közületek valaki használ - használt hennát.

Nekem nincs festve a hajam, de mostanra már annyi ősz hajszálam lett, hogy napról- napra egyre frusztráltabb vagyok ettől...

Húztam az időt, mert valamiért irtózok a hajfestéstől, a fene akar plusz vegyszert magába...
Ráadásul fémallergiás vagyok és hallottam olyat, hogy a fémallergiások allergiásak lehetnek a hajfestékre is, meg aztán ez egy ördögi kör, és nagyon nem volt kedvem eddig ehhez a procedúrához, de mostanra megérett bennem az elhatározás (köszönet a cuki ősz hajszálaknak), hogy valamit tennem kell.

Használtatok már hennát?
Előre is köszönöm, ha írtok :)

Olvasni végre

A hétvégén rengeteget ügyködtem a kertben.
Palántáztam, kapáltam, gereblyéztem, de olyan is volt, hogy télikabátban vágtam a füvet... 
Fáztam, mert nem volt jó idő, de a fű hatalmasra nőtt egy hét alatt.
Tegnap végre megcsináltam a máktortát is, ezer éve nem sütöttem sütit.

Most, hogy itt ülök hétfő reggel a munkahelyemen, azon gondolkodom, ha hazamegyek, nekiállok olvasni.
Már olyan nagyon régóta szeretnék, de ez a szemét internet mindig legyőzi ezt a kellemes időtöltést.
Ma erőt veszek magamon és olvasni fogok. 
Főznöm ma nem kell, tegnap sokat főztem (is), a fűnyírás, kertészkedés, mosás és sütisütés mellett.

A hangulatom amúgy változó, néha élni sincs kedvem, de aztán meg mégis...de csak egy kicsit.

Péntek délután

Visszajöttem dolgozni az ebédből.
A péntek délutáni munka mindig a legnehezebb, lassan telik ilyenkor az idő.
Gyönyörű idő lett, a hétvégém a következőképpen tervezem:

- hazaérek a munkából, a cica már az ajtóban vár, tehát legelőször is megetetem Mircit, Pircsit, Borcsit.
- ha már ott vagyok, megetetem a pityiket is (1 kotlós és 8 kiscsibe)
- főzök egy kávét és megiszom az udvari napsütésben
- rájövök, hogy kupi van a konyhában, nekiállok rendet rakni, hogy így nézzen ki ismét *
- beteszek egy-két adag mosást, teregetéskor imádom, hogy jó illat lesz mindenütt (nem könnyű jó illatú öblítőt találni)
- korán megfürdök és betelepszem az ágyra, gondoltam nézek majd este egy kis sorozatot

Holnap délelőtt tanfolyam (fúúúúj), aztán ha délután hazaértem ( kézi táskámban egy nagy üveg Nutellával), nagyjából nem csinálok majd semmit.
Vagyis de: folyatom a takarítást, meglocsolom a veteményt, mosok.

Aztán tényleg nem csinálok semmit, pihenni akarok, meg van egy csomó könyvem, amit el kéne olvasni végre. 
Olyan jó dolog olvasni, csak nehezen szánom rá magam.


*  szóval így...

Na, őket használom mindennapjaimon, ők anyukám 37 éves stafirung tányérjai...

Pszichológus

Évek óta tervezem, hogy elmegyek pszichológushoz.

Már most izzad a tenyerem, ha eszembe jut, milyen is lesz élesben ott ülni egy idegen előtt és annyi mindent elmesélni neki, ami bennem van.

Sok idő kell hozzá, mire mindent elmondok, és sírni is fogok, ez biztos.

Ti voltatok már pszichológusnál?

Jók a tapasztalatok?

Találtam is egyet, már csak be kellene jelentkeznem.

Gyors bejegyzés a munkahelyről

Élvezem, hogy a szabadság miatt feltornyosult egy kicsit a tennivaló a munkahelyemen, így aztán gyorsan telik az idő.
És azt is meg kellett ma állapítanom, hogy jó itt nekem még mindig.
Szeretem ezt a légkört, nem feszengve ülöm végig a munkaidőt, mint eddig a legtöbb munkahelyemen.
Jó érzés, hogy pár percre van az otthonom, a cicáim, a konyhám, a konyhapulton a déli mosatlan.
Hazamegyek, leveszem a kopogós cipőm, belebújok egy kényelmes (de nem nyanyás) otthoni nadrágba és megfőzöm a délutáni kávét.
Aztán indulhat a második műszak.
Ma talán csak egy kis sajtos tésztát készítek majd, de holnap majd csirkepörköltet nokedlivel vagy babgulyást...
És nem, nem sikerült megbeszélnünk a dolgokat, továbbra is megoldatlan az ügy, de most azzal nyugtatom magam, hogy elfoglalom magam, és szeretni akarom az életem, mert már javában tart...32 éve ugyebár, és úgyis minden úgy lesz, ahogyan azt nekem már előre lepapírozták. :)

Nem történt semmi

Nem történt velem igazából semmi mostanában, ezért nem írok.
Vagy ami történik, azt inkább nem írom le.

A hangulatom nagyon hullámzó, most szedek egy kis magnéziumot, hátha az segít.
Többnyire jól elvagyok, most 2 napot szabin voltam, így 5 naposra sikeredett ez a kis húsvéti szünet.
Holnap már munka.
Veteményeztem, udvart takarítottam, folyton fáztam, pár nap múlva talán tényleg itt a tavasz, és ha a nap süt, az mindig jó.