Gyors bejegyzés a munkahelyről

Élvezem, hogy a szabadság miatt feltornyosult egy kicsit a tennivaló a munkahelyemen, így aztán gyorsan telik az idő.
És azt is meg kellett ma állapítanom, hogy jó itt nekem még mindig.
Szeretem ezt a légkört, nem feszengve ülöm végig a munkaidőt, mint eddig a legtöbb munkahelyemen.
Jó érzés, hogy pár percre van az otthonom, a cicáim, a konyhám, a konyhapulton a déli mosatlan.
Hazamegyek, leveszem a kopogós cipőm, belebújok egy kényelmes (de nem nyanyás) otthoni nadrágba és megfőzöm a délutáni kávét.
Aztán indulhat a második műszak.
Ma talán csak egy kis sajtos tésztát készítek majd, de holnap majd csirkepörköltet nokedlivel vagy babgulyást...
És nem, nem sikerült megbeszélnünk a dolgokat, továbbra is megoldatlan az ügy, de most azzal nyugtatom magam, hogy elfoglalom magam, és szeretni akarom az életem, mert már javában tart...32 éve ugyebár, és úgyis minden úgy lesz, ahogyan azt nekem már előre lepapírozták. :)