2015. június 12., péntek

Azt úgy szokták...

Van egy olyan generáció felettem, aki ezt imádja hangoztatni.
Hogy nekem ebből mennyire elegem van.
Mostanában van egy csomó program, amire meghívtak minket és biztosan én vagyok defektes, de nekem nincs kedvem keresztelőkre, ballagásokra, házassági évfordulós kerti partikra, születésnapi grillezésekre menni...és sokszor olyan "rokonhoz", akivel egy évben akár 1 napot se találkozom.
Miért kell az én életemből időt töltenem ilyen dolgokkal?
Miért gondolja mindenki, hogy engem érdekel hogyan vonul végig virággal valaki 14 évesen egy iskolafolyosón?
Miért kell nekem erre az eseményekre vastagon tömött borítékokkal készülnöm?
Most biztos sokan utáltok, de ez a véleményem.
Önző vagyok, tudom.

Szombaton is suli lesz, délután meg menjek ballagásra, egy olyan lány ballagására, akinek még  a kersztnevét se tudom, de valahonnan rokon.

Szép.

A keresztelőt se értem. Arra mi szükség van? Ha az ember nem jár soha templomba, miért fontos ez?
Képmutatásnak érzem.

(Én soha nem rendezek kerti partit, keresztelőt, szülinapi partit, házavató partit, miért kell nekem mégis mennem minden hónapban valahova?)

6 megjegyzés:

  1. Én ezt pontosan ugyanígy gondolom. Hálistennek a családom is, viszont sajnos Vackor családja is imádja az ilyen bulikat. Mondjuk olyankor nekem mindig túlóráznom kell, szegény én. :D

    VálaszTörlés
  2. Hát nem vagy egyedül... amíg otthon voltunk, minden biszbasz eseményre meghívtak és a hátam közepe akart menni, főleg mikor anyagilag annyira padlón voltunk, hogy anyámhoz költözzek, mert ő tudta fizetni az internetet én nem... Ja esküvő? keresztelő vagy ballagás? Gratulálok sok szerencsét. Nem mentem sehova... a templomba menést meg én se értem azoktól akik nem is hisznek vagy nem érdekli őket az egész. Képmutatás nyilván.

    Hú ha ti tudnátok milyen csodás tud lenni a 3000km az ilyen meghívók szempontjából...

    VálaszTörlés
  3. Egyetértek. Én mindig menekülök az ilyen események elől, legyen szó a saját családomról vagy a barátoméról. Ha rokon rokonáról van szó, megnyugtatom a saját lelkem, hogy nem önzőség kibújni a dolog alól. Eleinte kifogásokat gyárottam, nem értem rá soha semmire, de már merek olyanokat mondani, hogy ,,...de miért mennék én oda?" Annyiban vagyok szerencsés, hogy rajtam nem csodálkoznak, mert ,,én ilyen vagyok", szóval nincs belőle hiszti. Amíg nem múlik ezen senki szeretete, nem zavar, ha azt mondják rám, hogy mindenre nemet mondok.

    VálaszTörlés
  4. volt egyszer valami film is hasonló ihletéssel, hogy jajj, minek kell mindenkinek ajándékot venni és költeni és az lett, hogy a csajszi saját magát vette el feleségül és összeírta, hogy milyen ajádnékot szeretne kapni a jeles ünnepre :)

    VálaszTörlés
  5. Örömmel látom, hogy ti is hasonlóan gondolkodtok.
    Egyébként itthon vagyok, nem mentem el a ballagásra.

    VálaszTörlés
  6. Üdv a klubban! :D

    Mókás, hogy az emberek attól tartanak, megsértenek másokat azzal, hogy nem jelennek meg, de az igazság az, hogy tényleg nem érdekli a kutyát se. Nyilván egy keresztanyának illik elmennie egy ilyen eseményre, de aki nem közvetlen rokon, az hadd döntse már el, mit akar.

    VálaszTörlés