Szóval megvagyok, meg minden, de napok óta egy rohanás az életem.
Kedden vizsgáztam, hétfőn tanultam, múlt hét végén a nyelvem is lógott a munkahelyen, most ismét rengeteg a munkám, csak úgy haladnak az órák, mindjárt megyek haza.
Otthon. Otthon most nem volt időm takarítani, mosni, porszívózni, áááá...semmire nincs időm.
Ha meg van egy pindurkányi mégis, akkor meg lerogyok az ágyra és pihenek vagy épp főznöm kell.
Borzasztó.
Mindegy, ez van. Szombaton ismét suli, szóval az életem egy nagy rohanás.
(Mindemellett egyre sürgetőbbnek érzem a pszichológus beiktatását is, olyan jó lenne, ha megtanítana szeretni magam.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése