Tegnap olvastam

Persze, mert nem volt net...
Napok óta nagyon fáj a jobb vádlim, minden indok nélkül, olyan, mintha egy erős izomláz lenne, de nem csináltam semmit, ami ezt okozhatná, már már annyira, hogy kicsit bicegtem/ bicegek.
Tegnap estére már annyira beparáztam, mindenféle trombózisokról fantáziálva, hogy este elmentünk a sürgősségire. 
Trombózist nem találtak, de azért majd lehet, hogy elmegyek egy magánorvoshoz részletesebb ulrahangra, hogy minden rendben van-e a lábammal.
Nagyjából két órát töltöttünk a kórházban, ahová nagyon okos módon vittem a Czeizel Endre könyvem, párom meg a saját kis tudományos könyvét.
Ültünk ott, várakoztunk, vártuk a vizsgálat és a vérvétel eredményét, már majdnem este 10 óra volt - és olvastunk.
Közben szólt a tv a teremben, folyamatosan a menekülteket mutogatták benne, miközben fél szemem egy idős nénin tartottam, aki eléggé rosszul volt - folyamatosan figyeltem, hogy ha esetleg le akarna szédülni szegény a székről, akkor segítsek neki.
Megnyugodtam azért, hogy trombózis, elzáródás nincs, de azért továbbra sem értem a fájdalmat.