Ha csak néhány szóval jellemezhetem: nincs időm semmire.
Nem jutok ide sem.
Helyette, amiket csinálok:
- A gyereket szobatisztaságra szoktattam (ez hatalmas nagy öröm, elmondhatatlan nagy mérföldkő számomra, mindezt kb 1-2 hét alatt).
- Folyton locsolok az udvaron, nincs locsolórendszerünk, cserébe egy 940 nm-es telkünk - van mit locsolni - sok időt igénybe vesz.
- Ha delel a kislányom, varrok. Kicsit már túl is toltam a dolgot, valamelyik este még 11 után kukacoltam össze két anyagot (szabad gépi tűzés).
- Főzök, sütit sütök, mosok, rendet rakok, a gyereknek mesélek, könyvtárba rohanok mesekönyvért, postára,hogy csomagot adjak fel, a házimunka kifogyhatatlan. :(
- Úgy érzem semmire sincs időm, folyton rohanni kell.
Szóval most kicsit ez van, hogy kiégtem vagy mi.
De tegnap este befejeztem egy sorozatot (Halston), az lekötött, megfogott, tanulhatnék is belőle, a főhős is az élete végén lett bölcs, (legalábbis a film végén így volt), hogy ült és nézte a tengert, és csak arra gondolt, milyen gyönyörű kék.
Néha eszembe jut a Soma, aki azt mondta, hogy a gyerekei születése után, ha jól tudom hónapokat töltött azzal, hogy kiment valami bányatóhoz és csak ült és nézte és nem csinált semmit.
Ma elromlott a telefonom, végleg. Most pár napig nem lesz semmilyen telefonom.
A lassulás elkezdéséhez ez is jó lehet.
Engem ez is aggaszt a munkába állással kapcsolatban. Hogy ez a sok munka, az otthoni meló és a gyerekkel törődés, foglalkozás ugyanúgy meglesz, csak a napi 8 óra munka plusz utazás mellett. Ezért sem vágyom rá.
VálaszTörlésÉs persze, hogy nem csak az én dolgom, de férjnek is alig van ideje munka után. 6kor hazáér, 8kor egy gyerek alszik.
TörlésHa nincs otthon mindenki akkor azért kevesebb ám a házimunka is. Nem kell annyit pakolni, kevesebb a kosz, és hétköznap nem kell főzni sem.
TörlésDe olyan kevés idő lesz együtt. Van napi másfél óra és hétvégére marad minden, mittudomen mosás meg akármi.
TörlésJó, én könnyen beszélek, mert heti egyszer járok csak be irodába, amúgy távmunkában csinálom. De mosni lehet nyugodtan hétköznap is, takarítani meg amúgy tényleg kevesebbet kell úgy, ha alig vagyunk otthon.
TörlésAmúgy meg egyszer felnőnek, és akkor egyáltalán nem leszünk együtt szinte soha. :) Egy folyamat ez is...Ahogy nőnek a gyerekek egyre kevesebb igényük van arra, hogy 0-24-ben csak a szüleikkel legyenek.
Esetleg lehet próbálkozni napi 7 órás munkával, sok ismerős csinálja úgy, és az is sokat számít.
Én fordítva vagyok msot, annyira szeretnék végre egy hosszabb időszakot, amikor gyerekek nélkül tudok dolgozni. :) Ez az elmúlt lassan 1,5 év nagyon durva volt. Nem amiatt, hogy össze voltunk zárva, az nagyon jól működött, de egyszerűen így nem lehet normálisan dolgozni, és a folyamatos kajáltatásba teljesen belefáradtam már.
Igen, az megint változás lesz, amikor majd dolgozni is fogok. Mindenesetre már nagyon várom, mert szükségem lenne már valami változásra.
VálaszTörlésMunka mellett is főzni fogok, mert főleg a házi kosztot szeretjük, nekem ez a normális.
Én most sem főzök, sajnálom rá az időt vagyis rossz háziasszony vagyok. Nézőpont kérdése. Szívesebben homokozom a gyerekekkel vagy akármi. Lehet hogy ciki, de ez van
TörlésÉn is azt szeretem, meg a gyerekeim is (nagyon vicces volt amikor a covid alatt éttermi menüt rendeltünk és már sírtak, hogy inkább az én főztömet ennék, másoknak meg ünnep az étterem...), de mivel mindenki egész nap intézményben/munkában nem főzök, csak ritkán hétköznap. A kislányod nyilván az ovis kaját fogja enni, szóval az azért max. 2 embert jelent, az is más, meg 6 emberre főzni, akik között nagy gyerekek is vannak az is más...Napi kétszer meg nem eszünk meleg kaját, gyerekkoromban sem volt szokás.
Törlés